A mezőgazdaság gépesítésének fejlődési irányai

Bemutató - 2009-01-29 17:13:58 nyomtatás cikk nyomtatása



Az elmúlt tíz év megvalósult gépberuházásainak is köszönhetően számottevően javult a magyar mezőgazdaság gépellátottsága, és annál nagyobb mértékben a gépestés színvonala. A jelenlegi géppark jobb minőségben és hatékonyabban képes kiszolgálni a termelést, mint tíz évvel ezelőtt. Tíz év alatt a mezőgazdaság 770 milliárd forint értékben vásárolt és helyezett üzembe új technikát, amely nagyobb részt minőségi cseréket és gépi kapacitások növekedését, ezáltal a termelési technológiák magasabb színvonalon történő megvalósítását teszi lehetővé.



Napjainkban a mezőgazdaságban 9,8 millió kW motorteljesítmény áll rendelkezésre erőgépek formájában, amely a termelés energiaellátottságát szolgálja. Az elmúlt időszakban ez lényegesen nem változott, amely azt jelenti, hogy amennyi kW-ot kiselejteznek a gazdaságok, helyére nagyjából ugyanannyi lépett. Egyben azt is mutatja, hogy a mezőgazdaság ilyen teljesítmény ellátottság mellett képes megoldani a termelési feladatait. Az összes motorteljesítmény kapacitás kétharmadával az egyéni gazdaságok, egyharmadával pedig a gazdasági szervezetek rendelkeznek. A mezőgazdasági területre vetítve hagyományosan 2,1 kW/ha fajlagos erőgép teljesítmény jut, amely a fejlett országokkal összehasonlítva alacsonyabb, csak a fele, de a kapacitások kihasználása azokénál jobb, mintegy kétszeres. Ez a gépi munkák hatékonysága szempontjából kedvezőbb.



Magyarországon a mezőgazdaságban 120 ezer db traktor dolgozik, a számuk az elmúlt évek során jelentősen emelkedett. A legutóbbi tíz évben 30 ezer új traktort vásároltak az üzemek, amely azt jelenti, hogy jelentősen frissült és korszerűsödött az állomány. Magyarországon jelenleg 100 ha mezőgazdasági területre 2,5 db traktor jut, amely mutató kisebb mint az európai fejlett országoké, de a traktorok kihasználása szempontjából kedvezőbbnek mondható. Egy traktorral hazánkban 40 ha mezőgazdasági területet kell megművelni. A hazai traktorparknak mintegy fele a korszerűbb (energiatakarékosabb, környezetkímélőbb, ergonómiailag fejlettebb, több szolgáltatást nyújtó, stb.) traktorokból áll, a másik fele a múltból örökölt és a kelet európai beszerzésű kevésbé korszerű traktorokból tevődik össze. Az állomány összetételére a sokszínűség a jellemző. Megtalálhatók benne a nagyon egyszerű kivitelű műszaki megoldások és a csúcstechnikát képviselő típusok is, mint ahogy a piaci kínálat is ezt a struktúrát képviseli. A traktorbeszerzéseknél a kedvező ár-értékarányt képviselő MTZ típusok mellett egyre inkább a korszerűbb „nyugati relációjú” traktorok beszerzése irányában van elmozdulás. Ezeket a TIER-III-as, Common-Ral rendszerű motorok, a PowerShift terhelés alatt kapcsolható, vagy CVT automata sebességváltók, korszerű fülke és fedélzeti elektronikák, mellső híd és fülkerugózás jellemzi. Sok típusban megtalálható a ISOBUS és a GPS is. A hazai traktorpark korszerűsítésében a következő években a minőségi cserék játszhatják a főbb szerepet.



A magyar mezőgazdaság termelési szerkezetében a kenyér- és takarmány gabonafélék, valamint az olajnövények a meghatározóak. Ezek betakarító gépei a gabonakombájnok. A szántó több mint 80%-ról arató-cséplő gépekkel takarítják be a termést. Ezért rendkívül fontos, hogy erre a feladatra hatékonyan bevethető, kis veszteséggel dolgozó géppark álljon rendelkezésre. A hazai arató-cséplőgép állományt 12.100 kombájn alkotja, amelyekből 4.800 db az elmúlt tíz évben állt munkába. Ezen tíz év alatt jelentősen fiatalodott és korszerűsödött is az állomány. Az új beszerzésű – nagyobb (10-14 kg/s) áteresztőképességű kombájnok révén számottevően nőtt az arató-cséplőgépek betakarítási kapacitása. A kalászosok betakarításában egy kombájnra 170 ha terület jut, éves viszonylatban pedig 320 ha termését takarítja be átlagosan egy gép. Ez azt jelenti, amennyiben kedvezőek a betakarítási körülmények a mindig kritikusnak tekinthető kalászosok betakarításával országosan akár 20 nap alatt is végezhetnek. Egy-egy gazdaságban két hét alatt is megtörténhet a kalászosok aratása. A következő évek kombájn beszerzéseinél a kapacitások és az áteresztő képesség növelése az állomány frissítése a feladat. Az állomány darabszáma már jelentősen nem változik, de az új beszerzésű kombájnok nagyobb áteresztő képessége révén a betakarítási kapacitás tovább növekszik.



Az arató-cséplőgépek fejlesztésénél a motorteljesítmények és ezzel arányban az áteresztőképességek növelése, a magtisztítás hatásfokának javítása, a fogásszélességek maximális kihasználása, a szalmakezelés jobbítása játssza a főbb szerepet. Gyorsan terjednek a hibrid- és axiáldobos cséplő-magleválasztó rendszerek, az automatikus kormányzási rendszerek, a terepviszonyokhoz történő tökéletes alkalmazkodás és a magtartály ürítési gyakoriságának csökkentése való törekvés figyelhető meg.

A többi magajáró gép beszerzésénél a rakodógépek és ezen belül is a teleszkópos rakodók beszerzése, valamint a magajáró permetezők beszerzése számottevő. Mindkét kategória jelentősen hozzá járul a termelési technológiák korszerűsítéséhez. A rakodási munkák jelentős részében forradalmi változásokat hoztak a gyorsan terjedő csúszókormányos és teleszkópos rakodógépek. A magajáró permetezők pedig, a kártevők elleni védekezési munkák hatékonyságát javítják.
Mindkét gépféleség esetében jelentősek a fejlesztések. A teleszkópos rakodók hidraulikus jellemzői és geometriai megoldásai kedvezően változnak és egyre több gép kap traktor, illetve vontató funkciókat is. A magajáró permetezőknél a magas hidalású alvázak, a kiegyensúlyozott könnyített kivitelű szórókeretek, a tökéletesebb cseppképző és cseppel célba juttatását segítő rendszerek terjednek.

Érezhető a technikai színvonaljavulás a munkagépeknél is. A talajművelésben még a forgatásos rendszerek és az eke használata a meghatározó, de gyorsan nő a forgatás nélküli szántóföldi kultivátorokra és többfunkciós talajművelő gépekre alapozott redukált talajművelési rendszerek és az ezekhez szükséges eszközök használata. Ez összefügg a klímaváltozással és a szárazműveléssel is, amikor rövid idő áll rendelkezésre a talajműveléshez és a lehető legtöbb nedvességet kell vissza tartani a talajba. Egyre gyakrabban alkalmazzák a talajművelő–vetőgép kombinációkat is, amelyekkel egy munkamenetben végezhető a két művelet költség- és művelettakarékosan, miközben a talaj nedvességével is takarékoskodni lehet. Ezek a művelési módok gyakran párosulnak mulcskezeléssel is, amikor a szármaradványok egy része sekélyen kerül bemunkálásra és mintegy harmada a felszínt takarja. A mulcsra alapozott művelési rendszerekkel csökkenteni lehet az eróziós károkat, gyorsítani a magágy felmelegedését, a nedvesség megőrzését és a mulcs komposztálódását. A talajművelés gépesítésében egyértelműen ezek a művelési rendszerek terjedése várható, de mellette megmaradnak a szántásos alapművelésre épülő technológiák is.

A talajművelő gépek körében a művelőelem kombinációkra alapozott többcélú alkalmazások a gyakoribbak. Folyamatosan jelennek meg új rendszerű alvázak és művelőeszközök. Fontos szempont ezekkel összefüggésben a talajművelés energiaigényének a csökkentése.

A növényvédelemben a jól szabályozható precíziós kijuttatást végző gépek terjednek. Az utóbbi időben szertakarékos kijuttatást végző, kevesebb vízfelhasználással dolgozó, jobb cseppképzésű és jobb permetfedezettséget nyújtó, kisebb elsodródással dolgozó gépek alkalmazása került előtérbe. A gépek technikai szintjének javításában közre játszottak a szigorúbb európai előírások is. A permetezőgépek minőségi cseréje és a környezetkímélő üzemmód a legfőbb jövőbeni prioritás. Az elmúlt tíz évben a permetezőgépeknek közel 40%-a lecserélődött. Hasonló tendenciák tapasztalhatók a tápanyag kijuttatás gépeinél is. Mind a szerves, mind a műtrágyaszóróknál korszerű, jól szabályozható adagoló- és szórószerkezettel rendelkező gépek beszerzése dominál. A legkorszerűbbekkel már a precíziós tápanyag kijuttatás követelményei is megvalósíthatók.

A vetési technikáknál és vetőgépeknél is az állomány korszerűsödése figyelhető meg. Az elmúlt időszakban üzembe helyezett gépek pontosabban és egyenletesebben, jobb mélységtartással dolgoznak, ill. nagyobb munkasebességek alkalmazását teszik lehetővé, azáltal nő a teljesítményük. A hagyományos vetőgépek mellett terjednek a vetőkultivátorok, a mulcsba vető megoldások és a sávosan és szórva vetni képes konstrukciók.

Uralkodók a pneumatikus rendszerek, ahol a mag felvétele vagy továbbítása szívó vagy nyomó levegővel, illetve szívó-nyomó rendszerekkel történik. A vetőcsoroszlyák konstrukciós fejlesztésében jelentős dinamika tapasztalható.

A szántóföldi takarmánytermelésben a minőségi takarmányok előállítására alkalmas takarmánybetakarító (kaszáló, rendkezelő, bálázó, szecskázó) gépek gyorsabb terjedése figyelhető meg. A nagyobb hozamú állatállományok takarmányigénye szükségessé teszi a magasabb tápértéket képviselő takarmányok korszerű eljárásokkal történő betakarításokat és tartósítását.

A gépek, gépsorok teljesítménye fokozatosan nő. A magajáró szecskázó gépek motorteljesítménye már 400 LE-nél kezdődik és jelenleg 1000 LE-nél fejeződik be, a betakarítási teljesítményük is 200 és 400 t/h között alakul alapidő alatt, ez a korábbi teljesítmények megkétszereződését jelenti. A takarmánybetakarító gépek beszerzésénél egyértelműen a korszerű „nyugati relációjú” gépek dominálnak.

A kaszáló gépeknél a szálastakarmányok kezelésével a száradás elősegítése, a rendkezelő gépeknél a kíméletes munkavégzés és a munkaszélesség növekedése figyelhető meg. A nagybálázó gépek esetében a tömörség fokozása és a geometriai formák időállóságára való törekvések jelentik a fejlődés irányát. A legújabb bálázók 20-30 %-kal tömörebb bálákat készítenek. A magajáró szecskázó gépeknél új törekvés a még finomabb aprítás, amelyet elsősorban a biogáz-üzemek igényeire teljesítenek.

Az utóbbi időben nagyobb lendületet kapott a kertészeti kultúrák gépesítése is. A zöldségtermesztésnél az ágyásos termesztéshez, a helyrevetéshez, a fólia fektetéshez szükséges, ill. a fóliába vető és palántázó gépek beszerzése gyorsult fel. A csepegtető öntöző rendszerek alkalmazásában, a fóliaalagutas koraiság fokozásában, a kézi betakarítás segítő szedőkocsis és a nagy felületen termesztett zöldségfélék (borsó, bab, paradicsom) kombájnos betakarításának gépesítésében sikerült számottevően előrébb jutni. A legutóbbi EMVA támogatási konstrukciójában több mint 3000 kérelmezőtől érkezett igény a támogatásos gépbeszerzésre.

Jelentős fejlődés tapasztalható a friss zöldségek manipulálása, osztályozása és piaci kiszerelésének technikai fejlesztésében, amelyet mindenekelőtt az áruházláncok kényszerítettek ki a termelő szervezetekből.
A kertészeti gépeknél a művelési pontosság, a félautomatikus és automatikus vezérlések, a frissesség és a minőség megőrzése a fő szempont a fejlesztéseknél.
A szőlő- és gyümölcstermelés gépesítésében is jelentős előrelépések tapasztalhatók, különösen a sorköz és a soralja művelésében, a gépi (pneumatikus) metszés alkalmazásában, a termésszabályozásban, a növényvédelemben és a betakarítás gépesítésében.
Az utóbbi tíz évben óriásit fejlődtek a borászati technológiák, a minőségi borkészítés technikai feltételei. A rozsdamentes technológiák és a barikolás terjedése dinamikus, a kíméletes szőlő és mustkezelés, az irányított erjesztési technológiák, a palackozás és kiszerelés gépesítésében jelentős fejlődés tapasztalható.

Az állattenyésztésben is számottevő beruházások történtek az elmúlt időszakban és vannak folyamatban jelenleg is, annak ellenére, hogy az ágazat közgazdasági helyzete nem a legkedvezőbb. Jelentős erőforrások mozdultak meg a trágyakezelés és tárolás környezetkímélőbbé tételére. A férőhely rekonstrukciók, új istállók és kiszolgáló épületek, modern tartástechnológiai rendszerek, EU- konform állatjóléti megoldások terjedése figyelhető meg. Nagyobb figyelmet kap az utóbbi időben a takarmányok tárolása, tartósítása és felhasználásának technológiája és gépesítése is.

A tartásrendszerek gépesítésében a minőségi takarmányozás és az egyedekre szabott komplex megoldásai, a félautomata és automata kitrágyázási rendszerek, az istálló klímaszabályozás és az állategészségügy technológiai feltételeinek megerősítése kapott nagyobb figyelmet.

Tömegszerű gépesítés fejlesztés mellett a magyar mezőgazdaságban is megjelentek már (szerencsére) azok a műholdas helymeghatározáson és számítógépes tervezésen alapuló gépirányítási módszerek, amelyek a precíziós termelés alapját képezik. A traktoroknál a nyomvonalkövető, párhuzam vezérlő és az automatikus kormányzási rendszerek terjedése, a DGPS helyzetmeghatározó és hajtóanyag gazdálkodó rendszerek, valamint a traktor menedzsmentet és a munkagép oldalt összekapcsoló ISOBUS rendszerek kínálnak forradalmi választást a munkavégzésben és flotta üzemelésben.



A betakarítógépek zöméhez már hozamérő és nedvesség mérő rendszerek is rendelhetők. A vetőgépeknél, a tápanyagkijuttató gépeknél és a permetező gépeknél a táblán belüli helyspecifikus szabályozás valósítható meg a külön beszerezhető GPS egységekkel. Ezeknek még nagyobb a jelentősége a kertészeti kultúráknál. Az automatizálás tör előre az iparszerű állattartásban is. Napjaink ezen újdonságai rövidesen a 21. századi mezőgazdaság gyakorlatává válnak, és Magyarországon is teret nyernek.
A mezőgazdaságban új ágazatként belépett az energianövények termelése, amely hagyományos kultúráktól eltérő gépesítési megoldásokat is igényel. Hasonlóan új feladatokat jelenthet a tájápolás, tájgondozás, a környezetgazdálkodás műszaki hátterének biztosítása. Ehhez is új gépi megoldásokra lesz szükség.

A mezőgazdaság gépesítésében nincs megállás. Versenyképes élelmiszer alapanyag termelés csak korszerű technikai és technológiai megoldásokkal valósítható meg. Mindezeket szem előtt tartva fontos, hogy a gépesítés fejlesztéséhez legyen megfelelő kutatási és fejlesztési háttér, legyen beruházási és fejlesztési kedv, illetve elérhető forrás.

Dr. Hajdú József
FVM MGI

(A cikkért köszönetet mondunk a Agro+Mashexpo-t szervező Hungexpo sajtó-osztályának!)

A Bemutató rovat további cikkei:

„Gazdag Gazda” Konferenciasorozat a sikeres online mezőgazdasági kereskedelemről, építőipari témákkal fűszerezve
Tovább szűkül az európai építőgép-piac
A 30. AGROmashEXPO Termékverseny eredményei
Lítium-ion technológiás készülékek a Bosch-tól!
Szakmai szeminárium a nagyszilárdságú szerkezeti acélokról



A gépnet.hu legfrissebb hírei:

Az SSAB öt új termékcsaládot vezet be az egyedi ügyféligények kielégítésére
Strenx acél: magasság határok nélkül
Melior Laser: beszállítói pozíció új iparágakban
Laser Plus: acél, ami tökéletes simaságot garantál
Ruukki Laser Plus – tökéletes sima felület a lézervágás után



Legolvasottabb a gépneten:

BOSCH DLE 50 digitális lézeres távolságmérő TESZT!
Prémium termékek és szolgáltatások prémium vevőknek
Új anyagtípus: bórral ötvözött acél
„Az év gépe 2010” választás nyertesei
Geotermikus hőerőmű Iklódbördöcén